Elfogadták a 2013 évi adótörvényeket

Hétfőn rábólintott a parlament az adórendszert módosító javaslatokra, amelyek többek között érintik a foglalkoztatást, a kiscégeket, az áfafizetést, az illetékfizetést és az iparűzési adót.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a képviselők hétfő este a kormánypártok támogatásával fogadták el. A Fidesz és a KDNP frakciójából 229 igen szavazatot kapott a 2013-as adócsomag, emellett még egy független képviselő is támogatta a törvényt. Az ellenzéki honatyák egységesen elutasították a változásokat.



Személyügyeket érintő változások

Egykulcsos lesz az szja

A személyi jövedelemadó alapvető változása, hogy 2013-tól megszűnik a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelmek szuperbruttó szerinti adózása. Vagyis megszűnik az idén még fennmaradt 27 százalékos mértékű adóalap-kiegészítés. Az szja így egységesen effektív 16 százalékos lesz.


Járulékváltozások

A személyügyekhez kapcsolódó másik fontos tényező, hogy életbe lép a munkahelyvédelmi terv, és ennek nyomán célzott járulékkedvezmények lépnek életbe.

A kedvezmény a 27%-os szociális hozzájárulási adót (korábban munkáltatói tb-járulék) érinti, az érintett körben mindenkire, már foglalkoztatott és újonnan felvett dolgozókra is érvényes bruttó 100 ezer forintos bérig, az e fölött lévő béreknél 100 ezer forintig ugyanúgy érvényes. A kedvezmény 14,5 százalékpont a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után, illetve a FEOR-08-as munkakörbe tartozók esetén, ami a szakképzettséget nem igénylő munkaköröket takarja (pl. takarító, portás, futár, gyorséttermi eladó, árufeltöltő, egyszerű ipari és mezőgazdasági munkás stb). Teljes 27 százalék a kedvezmény viszont a tartós munkanélküliek, a gyermeknevelési távollétről visszatérők foglalkoztatása után az első két évben, és 14,5 százalék a harmadik évben. Ugyanez a kedvezmény érvényes az olyan 25 év alattiak után, akik pályakezdők is egyben.

Szintén a járulékokat érintő kérdés, hogy jövőre megszűnik a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék felső plafonja. Ez az intézkedés a magas jövedelműeket érinti, hiszen ez a plafon 2012-ben napi 21 700 forintos, azaz évi 7 942 200 forintos bérnél volt. E fölött nem került sor a 10%-os nyugdíjjárulék levonására.

Ugyancsak járulékokat érint, személy szerint viszont azokat inkább, akik valamilyen oknál fogva nem biztosítottak: az egészségügyi ellátáshoz is szükséges biztosítás fenntartásához a fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék az infláció mértékével emelkedik, havi 6390 forintról 6660 forintra.


Cafeteria

A Cafeteria járulékterhe emelkedik, de az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben, 10%-ról 14%-ra (az eredeti terv 27% volt).


Életbiztosítások új szabályozása

Elkülönül az adómentes és adóköteles biztosítási díj. A kockázati biztosítás más személy által fizetett díja továbbra is adómentes havonta a minimálbér 30%-áig. A teljes életre szóló életbiztosítások adószabályozása (a változtatást sürgető szakmai lobbi ellenére) főbb vonalaiban megmarad: a biztosítás kifizető/munkáltató által fizetett díja adómentes marad, de csak a rendszeres díj lesz adómentes.
Adómentes díj után a biztosító által kifizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, amelyet 27%-os eho, 10 év után 14%-os eho terhel. Az életbiztosítások után nem kell fizetni kamatadót az egyszeri díjas biztosítások esetében az 5., a rendszeres díjasoknál a 10. év elteltével. Nem kell megfizetni a kamatadót a kamatjövedelem fele után az egyszeri díjas biztosítások 3. évének, a rendszeres díjas biztosítások 6. évének elteltével.


Vállalati adózást érintő módosítások

Két új adónem a kisebbeknek: kata és kiva

A munkahelyvédelmi terv másik része a mikro- és kisvállalkozások számára 2013-tól választható két új adónem: kisadózók tételes adózása (kata) és a kisvállalkozások új adóneme (kiva).

A kata különösen az olyan mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak lehet előnyös, amelyek árbevétele 6 millió alatti évente, de nem sokban marad el tőle. Az adó ugyanis havonta fix összegű 50 ezer forint, amit minden hónapban - ha van bevétel, ha nincs - meg kell fizetni. Kivételt az jelent, ha az adózó egész hónapban táppénzen van, vagy felfüggeszti tevékenységét. A nem főfoglalkozású kisadózó után 25 ezer forint adót kell fizetni, és ezzel a helyi iparűzési adón kívül letudta az adófizetést.

Ha a bevétel 6 millió forint fölé megy, akkor a feletti részre viszont 40%-os különadót kell fizetni. A kata-ba év közben is bármikor be lehet lépni, a következő hónaptól él a tételes adózás.

Fontos azonban figyelni a részletekre, például arra, hogy a kata-t választók a számlán kisadózó létüket fel kell tüntessék, illetve, ha adott évben egy azonos megrendelőnek 1 millió forintot meghaladó összegben ad számlát a kisadózó, akkor mindketten adatszolgáltatásra kötelesek. Bizonyítaniuk kell, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó. Nem az adóhatóságnak kell tehát az ellenkezőjét bizonyítania.

A kata-hoz kapcsolódó másik módosítás, hogy az alanyi áfamentesség nem 5, hanem 6 millió forintos árbevételig lesz választható.

A kiva alapvetően a 25 fő alatti cégek számára lesz opció 2013-tól. Ennek az adózási formának az előnye abban rejlik, hogy az adó összege nem változik attól, hogy a vállalkozás több munkaerőt vesz fel.


Társasági adó

A társasági adótörvény bevezeti a szabad vállalkozási zóna fogalmát, eszerint a fejlesztési adókedvezményre jogosult a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében.

A tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után ugyancsak adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 0 százalék, amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. A kedvezményt vállalkozási kutatóhelyek vehetik igénybe.


Emelkedik a hipa is

Változik a helyi iparűzési adó számításának szabálya, az adóváltozások minimál adóalapot állapítanak meg, az eladott áruk beszerzési értéke csak korlátozottan lesz figyelembe vehető az alap megállapításakor. Elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti kedvezőtlenül. Ugyanakkor nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.

A sávhatárok az alábbiak:

- 500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,
- 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig,
- 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig
- 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig vonható le.


Belép a képbe a közműadó

A közművezeték utáni adót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján legfeljebb 100 Ft/m összegben állapíthatják meg, közművezeték alatt a belterületi közterület, továbbá - bizonyos esetben - a magánterület felett/alatt elhelyezett villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezeték értendő (nem adóköteles ugyanakkor a közterületen vagy magánterületen futó olyan vezeték, amely csak és kizárólag egy meghatározott földterület használatára jogosult fogyasztók igényeit szolgálja ki). Az erről szóló törvényjavaslatot ma szavazhatja meg a parlament.

Az adót a közművezeték Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosának kell megfizetnie.

Ha a közművezeték tulajdonosának ugyanazon nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtásra alkalmas vezetéke van, akkor is csak egy vezeték adóköteles.


Szektorális adók: nagy átalakulások

A kormány a korábbi ígéretének megfelelően 2013-tól kivezeti az átmeneti jelleggel bevezetett, egyes szektorokat érintő különadókat, ám más formában visszacsempészi azokat a közteherviselés rendszerébe. Így megszűnik a telekomadó (ám idén szeptembertől már életbe lépett a telefonadó), a kiskereskedelmi szektort sújtó különadó (de emelkedik a hipa), és megszűnik az energiaszektor különadója. Az energiaszolgálgatók adóterhelése azonban 50%-ra emelkedik, vagyis a 19%-os társasági adókulcs mellett a Robin Hood-adó kulcsa 31%-ra növekszik.


Fennmarad a bankadó

Az október 17-én bejelentett módosító csomag értelmében 2013-ban az eredeti összegben marad fent a bankadó (és az NGM november 16-i közleménye szerint a korábbi ígéretével szemben nem feleződik,  és a bankadó 2014-ben sem feleződik meg, hanem a 2013-as szinten rögzülve fennmarad).


Jön az egységes biztosítási adó

Az új adónem két korábbi adót (biztosítók különadója és tűzvédelmi hozzájárulás) vált ki, és a nem-életbiztosítások legfontosabb csoportjait terheli. A casco biztosítások díja után 15%-ot, a vagyon- és balesetbiztosítások díja után pedig 10%-ot kell befizetniük a biztosítóknak, akik e terhek nagy részét minden bizonnyal továbbhárítják ügyfeleikre. A biztosítási adó - a korábbi tervekkel ellentétben - nem váltja ki a baleseti adót. Ez továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja után fizetendő 30%-os kulccsal, és a biztosítási adóval ellentétben közvetlenül az ügyfeleket terheli.


Fogyasztást terhelő adók

Általános forgalmi adót érintő változások

Az áfa kapcsán változás, hogy január elsejétől 2 millió forint feletti áfa-összegű számlázás esetén az adott partnerekre vonatkozóan az áfa-bevallás mellékleteként kötelező lesz adatok szolgáltatni az adó alapjáról, összegéről, a számla összegéről, illetve a teljesítés időpontjáról a számla kiállítójának és befogadójának egyaránt.

Továbbá választható lesz a pénzforgalmi szemléletű áfabefizetés, ami azt jelenti, leegyszerűsítve, hogy az Áfa-t akkor kell befiszedni amikor valóban beérkezik a pénz.


A sertéságazatban bevezetik a fordított adózást.

Az áfabefizetés kapcsán az egyik legfontosabb jövő évi módosítás, hogy a tervek szerint az összes pénztárgép on-line összeköttetésbe kerül a NAV-val, amely így hatékonyabban tud majd ellenőrizni. Ez mintegy 400 ezer pénztárgép cseréjét jelentené, amihez idő és tőke szükséges. Áprilistól él a rendelkezés.


Jövedéki adó

Emelkedik az alkohol és két lépcsőben az LPG jövedéki adója. 2013. január 1-jétől 50%-kal, majd 2013. május 1-jétől újabb 50%-kal emelkedik az LPG adómértéke. A dohánytermékek adója már idén december elsejétől megugrik, de az így érvényesülő adószigor jóval enyhébb az eredeti terveknél, amikor két lépcsőben, a mostaninál nagyobb mértékben drágult volna a cigaretta.


Drágulnak az energiaitalok

A népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosítása szerint az adó mértékét a hatályos, magasabb (250 forint literenként) összegben állapítja meg a taurint is tartalmazó energiaitalokra és negyven forintban a kisebb egészségkockázatú — taurint nem tartalmazó, ám metil-xantint tartalmazó termékekre.


Egyszerűsödik az illeték

Két kulcs az illetékre

Az általános illetékmérték 18%, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték 9%. Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak.

A visszterhes vagyonszerzések esetében a korábbi két kulcsos (4 millió forintig 2%, felette 4%) rendszert egy kulcsos váltja fel. Az illeték általános mértéke 4% lenne.

Alacsonyabb lakásszerzési illeték fiataloknak

A fiatalok esetén csökkenne a lakásszerzési illeték. 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kellene megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió Ft-ot.


Tranzakciós illeték

2013. január 1-jétől sor kerül a pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték bevezetésére. Az új illeték mértéke 0,2% és 6 ezer forintos cap mellett kerül kivetésre.

Illetékkötelezettség terheli a kereskedelmi bankok tranzakcióit, a készpénzfelvételt, a postai utalványokat és a valutaváltást, valamint a Magyar Államkincstár törvény által meghatározott tranzakcióit.

Ezzel együtt a készpénzfelvételre magasabb, 0,3%-os kulcs kerül bevezetésre.

Az eredeti tervektől eltérően a tranzakciós illeték értékpapírügyletekre történő kiterjesztésének életbe lépését csak akkor vezeti be a kormány 2014-től, ha az EU ezt jövőre elfogadja.