2014 évi fontosabb változások

Hírlevelünben a 2014-et érintő legfontosabb változásokat foglaltuk össze.

Minimálbér:                                               101.500 Ft

Garantált bérminimum:                              118.000 Ft

Egészségügyi szolgáltatási járulék:                6810 Ft

Családi kedvezmény járulékok terhére történő érvényesítése

A szabályozás lehetővé teszi az kiskeresetű, családi kedvezményre jogosult, biztosítottnak minősülő személyeknek, hogy az igénybe nem vett családi kedvezmény szja tartalmának megfelelő összeget levonhassák a 7%-os egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból, az alábbi sorrendben:

- 4%-os természetbeni- és - 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási-, illetve, ha szükség van rá, - a 10%-os nyugdíjjárulék összegének terhére.

Kedvezmény összege: a ténylegesen érvényesített kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a járulékok együttes összege.

A kedvezmény összege ugyanúgy felosztható családon belül, mint az Szja tv. szerinti családi kedvezmény esetén.

Sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet adómentessége

Jövőre összeghatár nélkül adható adómentesen a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosító bérlet, belépőjegy. A kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító belépőjegy, bérlet esetén továbbra is alkalmazandó az éves 50 ezer forint értékű korlát.

Emlékeztetőül a béren kívüli juttatások:

A juttatás értékének 1,19-szerese után 16%-os adót és 14%-os ehot kell a munkáltatónak fizetnie (35,7%):

- üdültetés saját üdülőben a minimálbér összegéig személyenként,

- munkahelyi étkeztetés havi 12.500,- Ft-ig,

- Erzsébet utalvány –melegétel vásárlására is felhasználható - 8.000,- Ft/hó utólag is adható,

- Széchenyi pihenőkártya

o szálláshely-szolgáltatás 225.000,- Ft/év

o vendéglátásra 150.000,- Ft/év

o szabadidős szolgáltatásokra 75.000,- Ft/év

- iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig, csak utalvány formájában adható, az év utolsó napjáig,

- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig,

- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30   százalékáig,

- foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig,

- helyi utazási bérlet juttatása számla alapján,

Kft törzstőke emelés:

A Ptk. szerint a kft.-knek 2016. március 15-éig kell kötelezően megemelniük a törzstőkéjüket hárommillió forintra, a jegyzett tőke emelése azonban 2014. március 15. után egyből esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a Cégbíróságra.

Azok a vállalkozások, amelyek nem hajtják végre a kötelező törzstőke-emelést, vagy nem alakulnak át bt.-vé, kkt.-vé, törvényességi felügyeleti eljárásra, bírságra, akár végleges törlésre számíthatnak.

A tagok pénzbeli hozzájárulásán kívül a törzstőke emelését meg lehet tenni a korábban eredménytartalékba helyezett eredmény terhére is, tehát a kft. saját nyereségéből is jegyzett tőkét emelhet, illetve lehetőség van a tagok részéről nem pénzbeli, apporttal történő jegyzett tőke emelésére is – bár ezt azt utóbbit könyvvizsgálóval alá kell támasztatni.

Általános forgalmi adó

Módosul az időszakos elszámolás („folyamatos teljesítés”) szabályozása. Időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontjának az elszámolási időszak zárónapja minősül majd, míg jelenleg a fizetés esedékessége határozza meg a teljesítés napját.

A jelenlegi szabályozás marad ugyanakkor érvényes a közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekre. Az új szabályozást azon 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely esetében a fizetés esedékessége is 2014. június 30 -át követő időpont.

Mivel az időszakos elszámolások fogalmát is, hasonló tartalom mellett, új szóhasználat szerint határozza meg a törvény, fontos lehet azt is felülvizsgálni, hogy minden, korábban „határozott időre szóló elszámolás” vagy „részletfizetés” szabályai szerint kezelt ügylet az új fogalomrendszer szerint is „időszakonkénti elszámolás” szabályozása alá esik-e egyáltalán.

Kata

Magasabb, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésének választásával lehetőség nyílik magasabb nyugdíj- és táppénzellátásra való jogosultságot szerezni.

A 2014. január 1. napjától hatályos Htv. 39/B. § (9) bekezdése értelmében az önkormányzatonként 2,5 millió forint adóalap-megállapítás választását a vállalkozó – az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 15 napon belül vagy január 15-ig jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik - azaz e tételes adózási mód alól év közben nem léphet ki –, és utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adóját nem eszerint az adózási mód szerint kívánja megállapítani.

Éttermi szolgáltatás nyugta alapján elszámolt költsége

2014-től az Szja-törvény szerinti reprezentáció céljából igénybevett éttermi szolgáltatás nyugta alapján elszámolt költsége is elismert költségnek minősül bankkártyával, hitelkártyával történő fizetés esetén. (A járulékokat továbbra is fizetni kell utána.)

Behajtási költségátalány

A Ptk. 301/A.§-a (3) bekezdésének új, évközi, előírása behajtási költségre vonatkozó fizetési kötelezettséget ír elő a gazdálkodó szervezetek egymás közötti késedelme esetén. A behajtási költségátalány 40 Eurónak megfelelő Ft összeg, a tartozás összegétől függetlenül (tehát pl 3000 Ft-os tartozás késedelmes fizetése esetén is kb. 12.000 Ft költségátalányt kell elszámolni!). Ez kötelező tétel, ettől eltérő kikötés tétele semmis.

A Számviteli tv. módosított 77.§ (2) és a 81.§ (2) bekezdése a Ptk. 301/A §-hoz igazodva kimondja, hogy a behajtási költségátalányt ugyanolyan módon kell elszámolni, mint a késedelmi kamatot, egyéb bevételként (befolyáskor), illetve egyéb ráfordításként (a kötelezettség felmerülésekor).

Ha nem fizeti meg a vevő a költségátalányt, akkor az elévülés szabályai szerint kell eljárni.

Ezt a módosítást a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

Illetékek: Osztalékfizetési követelés elengedésének illetékmentessége

Amennyiben a nem gazdálkodó szervezetnek minősülő tag (pl. magánszemély) a taggyűlési határozat alapján fennálló, osztalékfizetésre vonatkozó, a társasággal szemben fennálló követelését elengedi, akkor a társaságnak 18% ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a hatályos szabályok szerint. 2014-től a bemutatott követelés elengedés ajándékozási illetékmentes lesz.

Tartós befektetési szerződések hordozhatósága

A tartós befektetési szerződések a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, hitelintézethez áthelyezhetővé válnak. A befektetési szolgáltató váltás során a betéti, illetve befektetési típusú szerződések megváltoztatására nincs lehetőség, csak a megszűnő szerződéssel azonos szerződés köthető. A fentiek mellett a lekötési időszak megszakítása nélkül lehetségessé válik a tartós befektetési számlán elhelyezett értékpapírok átalakítása, kicserélése a lekötési időszak megszakítása nélkül, amennyiben az átalakított vagy az új értékpapír vagy az értékpapírért kapott pénzeszköz legkésőbb 15 napon belül elhelyezésre kerül a számlán.